Research / Kutatás

  • DLA (Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2011-)

Dolgozatom alapja az audiovizualitás kutatása az elektronikus partiterek hang- és elsősorban képi összetevői alapján. A dolgozat az érzékelés, érzékelhetőségen alapuló befogadói folyamatok révén keletkező reális és virtuális terek által határolt lényegi folyamatokat vizsgálja.
A kutatási folyamat egyrészt a törzsi, nomád, ősi „változatlanságok”, belső „közérzet” idomulására keresi a választ kultúránkban, másrészt a technológia fejlődésével párhuzamosan kialakuló ún. „Art and Tech” vonalon halad.

Az elmúlt tizenöt évben a digitális képalkotás egyik határterületével, az improvizatív audiovizualitással – elterjedtebb nevén vj – foglalkoztam. Ennek a fiatal műfajnak a hazai kialakulása az ezredfordulóra datálható, komolyabb hazai szakmai elméleti dokumentációja nem létezik. A műfajjal elméletben és gyakorlatban egyaránt foglalkozom vetítések, kiállítások, bemutatók résztvevőjeként és szervezőjeként egyaránt. Saját művészeti tevékenységem szempontjából meghatározó a vj kultúra, látványvilág és gondolkodásmód transzportálása a „hagyományos” képzőművészeti területekre, legyen szó installációról vagy performanszról.

A vj egy rövidítés, ami jelenthet visual jockey-t, video jockey-t, video disk jockey-t, vizuális előadóművészt (visual performance artist-ot). A vj sajátos képi rendszerben alkot, mely szoros, szimbiotikus együttműködésben van a zenével. A vj a partykultúra kialakulástörténetéhez kapcsolódik, az elektronikus zenéhez köthető kultúrkör része. A műfaj időterjedelme hosszú, általában hat-nyolc órás vetítéseket jelent, kivételt képeznek a live-actek, performanszok, melyek előre komponált fél-másfél-két órás előadások.

A vj az improvizáció, az animáció, a rövidfilm, a videóművészet, a programozott digitális képalkotás olyan „egyvelege”, mely korunk gondolkodásmódjára és technológiai fejlődésére reflektál. Eredetileg a 90-es évek eleji techno ellenkultúrális mozgalmakból indult, viszont gyökerei azon időkre nyúlnak vissza, mikor a művész, a tudós elkezdett foglalkozni a ‘hangos’ képpel és a ‘színes’ zenével. A művészet és tudomány egymásra hatása a mai napig fellelhető a vj tevékenységében.

Mind elméleti, mind gyakorlati szempontból tanulmányoztam ezt a „hagyományos” képzőművészeti kategóriákon mindmáig kívül rekedt műfajt. Választott témám, a „Művészet mint kutatás: Új eszközök, új anyagok, új interfészek – új kutatási technikák” a kutatási metódusomban az audiovizuális műfajokon belüli technológiai fejlesztések vezérelte új irányzatok kutatásában jelent új megközelítést.

Kerekasztal beszélgetések:

KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS 1Csörgő Zoltán tudatkutató, szimbólumkutató, a keleti tradíciók és a nyugati világ tudományos vívmányainak összekapcsolásán, kollektív szubsztanciájának megismerésén dolgozik. Berkes Dorka techno hívő és zenész a természet hangjait hozza összefüggésbe a nyers ütemekkel, Borosi Gábor a punk-rockandroll életből, stúdiótechnikai múltjából az önismeret útjára lépő kísérleti zenésszé vált.

A kutatási folyamat három kérdésköre:

  1. Absztrakt Kozmosz (A kulturális környezet)
  2. Kibermező (A tér)
  3. Ray of Sound – Tér/fény zongora (A rendszer)

______________________________________________________________________________________________________________________________

  • DIPLOMADOLGOZATAIM (2009, MKE)

– Tran∑: / Audiovizuális kísérletek, MKE, Intermédia szak –

Beszélgetések partykról, audiovizualitásról, vjing-ről:

  1. GOMBA PRESSZÓ – Szentendre, résztvevők: Benkovits Bálint (Export vj konferencia egyik szervezője), L. Laki László (Cinetrip, Skylab, Vj Torna szervezője), Bernáth Zsiga (Urbanizer), Zádor Tamás (Kiégő Izzók) –
  2. SOLYMÁR, résztvevők: Ádám Zsolt (Illegálparty), Téglás Zoltán (dj Tégla, Minimalheadz, Labirintus, AVImpulse), Imre Olivér (operátor-szelektor-dj, I-Ration), Király István (LaKing, D250 Laboratories), Szerencsés Gábor (FND, AVImpulse), Tokodi Dániel (jogász) –
  3. MARGIT-SZIGET, résztvevők: Karcis Gábor (vj Krajc), Blaha Tamás (vj Enikő), Kovics Tibor (tb) –
  4. MAONÁL, résztvevők: Laczkó Juli (vj fleshy, Loopé), Miklós Anna (vj-Shortcut), Kálmán Mátyás (vj mao, Exlex), Besnyő Dániel (vj redlight, Exlex) –
  5. PESTÚJHELY, résztvevők: Zubonyai Csaba (Transrepro co.), Sipos Ádám (Skogen) –

– Improvizatív digitális mozgókép alkotás az oktatásban az audiovizualitás eszközeivel, MKE, Tanár szak – Tartalom

______________________________________________________________________________________________________________________________

  • KUTATÁS:

– Új technológiák és új interfészek kutatása és használata interaktív installációk létrehozására

Közös kutatási témánk, valamint kutatási labor Harsányi Rékával. http://sensorbreakers.wordpress.com/



- Audiovizuális technikák, technológiák kutatása

Két- valamint egy gépen belül az audio és a vizuális programok összehangolása, multisávos audio reagens vizuális programozás, melyet Borosi Gábor zenésszel folytatunk. Az utóbbi időkben a MIDI összehangolásokkal kísérleteztünk, leírás itt: http://crystalseals.wordpress.com/

______________________________________________________________________________________________________________________________

    •    WORKSHOP

LED SZEMINÁRIUM – HOGYAN ÉPÍTSÜNK ŰRHAJÓT 10 000 LED-DIÓDÁBÓL?
Elméleti kidolgozás L.Laki Lászlóval
A szeminárium és workshop folyamat 3 + 1 napos időintervallumra vonatkozik. Az első 3 napon elméleti- és gyakorlati bevezetést kapnak a résztvevők a led rendszerek használatába, a negyedik napon egy közös bemutatót tartunk.
1. nap – A teória – Elméleti bevezető a ledfalak alkalmazásába, szín- és formakialakításokba. Led és smd rendszerek, analóg- és midi vezérlések, installációk, action VJ.
2. nap – Animáció, mint térjáték
3. nap – Led diódák és gravitáció workshop – A technikai apparátus nagysága, a megjelenítő eszközök száma, mérete, vezérlés és layer-irányítás valamint ezek alkalmazása.
A vezérlés felépítése. Action VJ – hogyan állítsunk pályára egy műholdat otthoni eszközökkel.
4. nap – nap – show time