Hangkép kronológia 1960-ig
HANGKÉP KRONOLÓGIA
AUDIOVIZUÁLIS- GÉPEK ÉS ABSZTRAKT FILMEK, HANGKÉP ELMÉLETEK
Az összhang, a hasonlóság, a párhuzamra törekvés gépiesített megnyilvánulási formáival az 1900-as évektől, vagyis már azt megelőzően is nagyban elkezdődött a kísérletezés. Az érzékszervekre, a tudatra és tudatalattira való hatás a zene és a kép kooperációs folyamatának köszönhetően egyre nagyobb teret hódított magának.
1646. Athanasius Kircher – Ars magna lucis et umbrae
1735. Louis Bertrand Castell – Nouvelles expériences d’optique et d’acoustique – music oculaire, clavecin oculaire, szemorgona, mely a zenei összhangzattanra épül. A klaviatúrát használja plusz két korongot.
1765. Johann Leonhard Hoffmann – Newton nyomán indul el (a nap spektrumának 7 fő színe egyenlő a fríg hangskálával). Felfigyel nem csak a hangok, hanem a hangszerek kiváltotta színérzetekre is.
1787. Ernst Florenz Friedrich Chladni – Chladni sound figures – lényegében az első „hangképek”
1787. Ernst Florenz Friedrich Chladni – Chladni sound figures – lényegében az első „hangképek”
1893. Bainbridge Bishop – A Souvenir of the Color Organ
1896-1906. Thaddeus Cahill – Telharmonium – hanggenerátor
~1800. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann – Szerinte a hallás egyenlő a belső látással és fordítva.
~1889. H.P. Blavatsky – 7 érzék van szerinte. A hetedik az amely a színekben érzékeli az anyagi világban a nem anyagi világot, a zenét.
1908 Szkrjábin – Színzongorára írt luce-szólam, mely fényszólamot jelent a kottában.
1912. Alexander Wallace Rimington – A New Art. Color Music
1912. Alexander Burnett Hector – szabadalmaztatja a színorgonáját
1912-14. Léopold Survage – Rythmes colorés pour le cinéma („színezett ritmusok” – lényegében az első absztrakt film lett volna)
1916-. Mary Hallock Greenewalt – színorgonája
1916. Vladimir Baranoff-Rossiné – Piano optophonique (körüveglapos fényprojekció)
1919. Viking Eggeling – Horizontal-Vertikal-Messe, Horizontal-Vertikal-Orchester (1920). „Eidodynamism”-nek nevezte az elképzelését a vizualitás dinamizmusáról. Diagonal-Symphonie(1924). A vonalakból indult ki és alakzatokat formált belőlük.
1919. Léon Theremin – Aetherophone/Theremin – kézmozgásokat lekövetett, rádiófrekvencia, oszcillátorok
1922. Bauhaus: Ludwig Hirschfeld-Mack, Josef Hartwig, Kurt Schwerdtfeger fényvetítés volt a gondolatuk, „fény-kinetika”.
1920. Oskar Fischinger – az első absztrakt film, „Absolute Film”, wax machine (1922 – Ruttmannak eladta?), Studie No. 1 – Studie No. 13 (1929-1932) populáris zenékre, több kivetítéssel, Murati cigarette brand (1934) Megfigyelte, hogy mely képi elemek milyen zenékre vannak. Direktben rárajzolt a hangsávra, „noise music”, tehát zajzenét generált. Studie Nr.11-ben mutatta be a kísérleteit.
1920. Hans Richter – Rhythmus 21, Rythmus 23, Rythmus 25 (Malevich festményére reflektált – Fekete és fehér kockák – a fehér vászon maga a fehér kocka, amlyen a negatívjai, a fekete kockák)
1922. Morgan Russell felfedezte jegyzeteiben a kinetikus fénygépet – Études pour la Kinetic Light Machine.
1923. Kurt Schmidt – Mechanisches Ballett
1924. Moholy-Nagy – „light instead of color” – Light-Space Modulator
1925. Walter Ruttmann – a világosság és sötétség, nyugalmi állapot és mozgás, felhalmozódások. Opus IV, Opus I (1921-nyilvános), Opus II (1922). Színesek voltak, animált festmények és vizualizált zene.
1925. Paul Poiret – Fényorgonája
1925. Alexander László – sonchromatoscope vagyis színzongora. Külön kottát készített hozzá sonchromagraphia néven. Itt a színek, fények formát is kapnak. A spektrum hét színéből a kezdő, a piros, nem a ‘C’ hang lesz, hanem a ‘C’ a spektrum közepe, a sárga.
1926. Adrian B. Klein – Colour Music. The Art of Light (London) Öt pontba foglalta, hogy szerinte milyen formákban lehet a „színes zenét” előadni.
1926. Raoul Hausmann – optophone vagy spectrophone (fénysugarak transzponálása elektronikus úton, a hanghullámok fénybe fordultak vissza; a színorgona teóriáját alkalmazta, a potenciális alkalmazásokat a fény és a hang szinkronizációjára. Présentismus c. írásában arról ír, hogy „látni fogtok a füleitekkel és hallani a szemeitekkel”)
1927. Louis Favre – La musique des couleurs et le cinéma
1928-29. Count Anatol Vietinghoff-Scheel (Graz) – chromatophone (füstgőzre vetített)
1929. Rudolf Pfenninger – Tonende Handschrift – filmfelvevővel rögzítette a hangokat és direkt áttette papírra, átrajzolta a fénysávra, lényegében szintetikus zenét csinált, direktben rárajzolta a hangsávra.
~1930. Hermann Schröder – nem a félhangokra épített kromatikus skálából indul ki, hanem a kvintkörből, a ‘C’ hang a piros szín, továbbá az akkordokat is beiktatja a színképzés rendszerébe.
1931. Alexei (Alexandre) Alexeieff – „écran d’epingles” – pinscreens – animated totalization – oscilloscope
1934. Mary Ellen Bute – úgy gondolta, hogy a film az lényegében ritmizált fény, fénysugarakkal szeretett volna festeni –”seeing sound” – The Perimeters of Light and Sound and Their Possible Synchronisation (Theremin-el közösen), Rhythm is Light (1936 első absztrakt ff filmje), Abstronic (fénnyel festett kamerafelvételek). Visual Music synchronized in Abstract Films by Expanding Cinema (publikációja 1936)
1936. (Moholy) vázolta a jövő fényművészetének közel egész spektrumát a Telehor-ban (hung. )
1937. Charles Blanc-Gatti – Cyclorama, Sons et Couleurs könyv, Manifeste Dimensioniste 1936-ban
1937. Hy Hirsh – optic copying – Even as You and I.
1943-44. John Whitney és James Whitney – Five Abstract Film Exercises. Egyikük volt a zenész, a másik a festő. Audio-visual Music (1947)
1950. Ben F.Laposky – shape, combine, modulate, transform waves with oscilloscope – „elektronikus absztraktok”
1950. (Fischinger) – Lumigraph, 1955-ben szabadalmaztatta fény-képeket készített.
1952. Charles Dockum – Mobil-Color-Projector (színes képek kivetítése)
1958. Le Corbusier – Philips Pavilion (Brüsszel) kombinálták az építészetet, a zenét és a fényeket. Közel 400 hangszóró, nyolcperces prezentáció, absztrakt képek, színes fények, atombomba robbanások.
1960. Stanton Macdonald-Wright – Color-Light Machine (óriás gép)
(A Hangkép kronológiát 2009-ben, a szakdologzatomhoz készítettem.)