Vjing, mint módszer előadás

Az előadás a vjing tevékenység, mint módszer leírásával foglalkozik.

Az elmúlt tizenöt évben a digitális képalkotás egyik határterületével, az improvizatív audiovizualitással – elterjedtebb nevén vjing-gel – foglalkoztam, melynek elterjedése az ezredfordulóra datálható. Saját művészeti tevékenységem szempontjából meghatározó a VJ kultúra, a látványvilág- és gondolkodásmód transzportálása egyéb képzőművészeti területekre, legyen szó interaktív installációról vagy performanszról. 

A Tran∑: / Audiovizuális kísérletek c. szakdolgozatomban 2009-ben a VJ fogalom meghatározásának keresésével kezdtem az írást. A dolgozat nagy vonalakban történeti- és formanyelvi vizsgálódásról szólt. A formanyelv és a formai elméletek alátámasztásához a történeti eseteket mint mintaképeket használtam. Érintettem a VJ loop-alkotó rendszerét, a zenére formálódó szín- és fény gondolatiságát, a szinesztéziát. A dolgozat vezérfonalát parti szervezőkkel, VJ-kel, elektronikus zenészekkel készített kerekasztal beszélgetéseim nyújtották.

A VJing – by 375 Wikipedians azt a kérdést teszi fel a vjing tevékenység kapcsán, hogy „az egyén és a közösség identitásának szempontjából milyen hatása van a mobiltechnológia, az online szociális hálózatok és a digitális technológia központú életvitel kombinációjának?” A vjing ‘technikai sport’, mely a partikultúra, a képzőművészet és a legújabb technológiák szintézisén alapszik. Az értekezésben kutatom a vjing tevékenység fejlődésének stádiumait, szakaszait, a valós idejű képalkotás és technológia egységének szerkezeteit. Vizsgálódásom sűrűségi pontjai mindig aköré   szerveződnek, amikor a fogyasztói struktúrákba – mondhatni késztermékké (mint például VJ szoftver), szolgáltatássá – válik az egyes technológia. A technológiai eszközök ilyen jellegű használata a média művészetben már megjelenik, a fejlesztést [részben] nem az igények, hanem a kapitalista verseny diktálja. Célom a vjing hagyományának és gondolkodásmódjának, a digitális képzenészet eredményeinek feltérképezése, rendszerezése. A kutatási folyamatomban determináns a személyes tapasztalati ív, a téma interdiszciplináris megközelítése.

Négy fő szempontot határoztam meg, melynek kialakításához az integrál szemlélet elméletét használtam, mely szerint a négy perspektíva: szubjektív, interszubjektív, objektív és interobjektív. A kutatás origója a vjing, mint tevékenység. A szubjektív perspektíva a VJ, mint személy, az interszubjektív perspektíva az underground partikultúra és vizualitás kapcsolata, az objektív perspektíva pedig a vizuális zene művészetelméleti aspektusai, az interobjektív perspektíva a társadalmi- és kulturális interakciók, a közvetett, külső környezet.

Sztojanovits Andrea